2017. április 17., hétfő

Mi köze a nyúlnak a Húsvéthoz?



A Húsvét főszereplője a NYÚL, csupa nagybetűvel. De hogy a csudába kerül a nyúl ide? Hiszen a Húsvét alapvetően keresztény ünnep, méghozzá a legnagyobb, Krisztus feltámadásának ünnepe. A Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.

Mivel a Húsvét a feltámadáshoz kötődik, ráadásul tavasszal nemcsak Jézus, hanem a természet is újjászületik, a tojás, mint a az új élet szimbóluma teljesen érthető. 

A nyúl, mint a Húsvét általánosan használt szimbóluma azonban csak az utóbbi időben terjedt el Európa-szerte. Korábban Svájc egyes területein pl. a kakukk, Németország Vesztfália nevű tartományában a róka, Türingia tartományában a gólya, Csehország Bohémia nevű tartományában pedig a kakas vitte a tojást a fészekbe.

A húsvéti nyúl írásos emlékei - német nyelvterületen - először 1682-ben bukkantak fel egy orvosprofesszor (Georg Frank von Franckenau) leírásában, melyből kiderül, hogy a húsvéti nyúl a felnőttek szórakoztatására tojásokat rejtett el a gyerekek számára a kertekben. Ebből azonban még mindig nem tudjuk meg, hogy pontosan honnan jön a nyúl.

Elméletek persze vannak. A húsvéti nyúl eredete igen csak homályos, Németországból ered, az 1500-as évekből több feljegyzés is található róla. Az egyik, hogy egy szegény asszony nem tudta megajándékozni gyermekeit Húsvétkor, ezért befestett néhány tojást, és elrejtette egy fészekben. Másnap, amikor a gyerekek keresték a tojásokat, egy nyúl szökkent ki a fészekből és elugrált.

Néhány forrás szerint egy félreértés kapcsán került a nyúl húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

A húsvéti tojáskeresés, ahogy láttuk, már a 16. században is szokás volt, a gyerekek pedig tudni szerették volna, hogy hogy hogy kerültek a tojások a kertbe. Mivel tavasszal fialnak a nyulak, ezért kézenfekvőnek tűnt a nyúlra fogni a tojásokat. Ráadásul a mezei nyúl nem üregben él, hanem fészket rak, így a fészek és a tojás - egy kicsit erőltetetten ugyan, de - összehozható a nyúllal. A régebbi húsvéti képeslapokon mezei nyulat ábrázoltak.

A nyúl, ahogy a tojás is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.

Ha még korábban visszemegyünk az időben, akkor azt is megtudjuk, hogy egykori Bizáncban Krisztus jelképe a nyúl volt.

Vannak tudósok, akik úgy vélik, hogy a húsvéti nyúl még a Krisztus előtti pogány hagyományokra vezethető vissza. Elterjedt az a magyarázat, miszerint Eostre (Ostara) germán istennő, a tavasz és termékenység nyúlfejű úrnője a húsvéti nyuszi pogány őse. Egyik történet szerint Eostre kedvenc madarát nyúllá változtatta ezzel szórakoztatva a gyerekeket, és az átváltozott madár hamarosan színes tojásokat tojt, melyeket az istennő a gyerekeknek adott.

Bővebben ezen a linken lehet olvasni az elméletekről.

De ha már így alakult, élvezzük az ünnepet, az újjászületést, a tavaszt, ápoljuk hagyományainkat és örvendeztessük meg gyerekeinket mindazzal, amit a húsvéti szokások lehetővé tesznek!




2017. március 21., kedd

7 dolog, amitől otthon érzem magam Svájcban



Nemrég olvastam az interneten egy összeállítást, melyet - állítólag - külföldön élő magyarok visszajelzései alapján állítottak össze arról, hogy mi hiányzik nekik leginkább külföldön. Őszintén szólva nem igazán tudok azonosulni ezzel a listával, nekem olyan, mintha egy külföldi turista vetette volna papírra. A lista röviden: fürdők, magyar vendéglátás, paprika, nincs tabu téma, pálinka, magyar kolbász és liberális hozzáállás.

Ami nekem leginkább hiányzik, az valami egészen más. A családot, az évtizedes barátságokat semmivel sem lehet pótolni. Azokat a beszélgetéseket, amikor a másik fél hallgatásából is tudod, hogy éppen mire gondol, vagy épp mit szándékozik mondani. Amikor egy szó nemcsak egy puszta szó a beszélgetésben, hanem közös történeteket idéz fel. Amikor gyakran elég csak utalni valamire, a másik fél pontosan érti, hogy miről van szó. Amikor ha azt hallod, tanár, nem csupán a tanári szakmára, hanem a teljes oktatási rendszerre gondolsz, annak tökéletlenségével, problémáival, a tanári szakma nem megfelelő megbecsülésével és alulfizetettségével együtt - és folytathatnám a sort.

Ahhoz, hogy egy kicsit is hasonló szintre eljuss egy idegen országban, nagyfokú nyitottságra, érdeklődésre van szükség.

Itt Svájcban is téma mostanában a "haza" fogalma, talán éppen amiatt a jelenség miatt, hogy sokan kénytelenek gazdasági okokból, vagy háborús fenyegetettség miatt elhagyni a hazájukat és máshol új életet kezdeni. Lehet-e új életet kezdeni és nem visszavágyni, befogad-e minket az új ország és új hazánknak akarjuk-e nevezni az új országot? Mint a legtöbb dolognál, itt is kettőn áll a vásár. A lenzburgi Stapferhaus most, márciusban nyíló kiállításán választ kaphatunk néhány kérdésünkre ebben a témában.



Talán érdemes megnézni, hogy a Svájcban megkérdezettek számára mit jelent a haza. 
95% - emberek
94% - táj
91% - hagyományok, szokások
78% - nyelv (kantononként, településenként eltérő a dialektus!)
67% - egy hely a térképen
66% - közösségek, egyesületek
32% - hit

Én leginkább Lukas Steingruber, svájci tájépítész gondolatával tudok azonosulni. Számára a haza nem egy hely, hanem egy érzés.

Nézzük akkor meg, hogy mik azok a dolgok, amiktől én otthon, de legalábbis otthonosan érzem magam Svájcban! Természetesen alapvetően érdemes szimpatizálni az országgal és annak kultúrájával, szokásaival, ellenkező esetben nem tudnám elképzelni, hogy otthon érezzem magam benne. Szeretem a rendet és a kiszámíthatóságot, nem vagyok a kiskapukat kereső típus, ezért engem a svájci tökéletességre törekvés nem - mindig - feszélyez.


1. ORSZÁGISMERET, HELYISMERET

Svájc ugyan nem egy távoli, ismeretlen ország, azonban talán kis mérete és világgazdasági/politikai valamint Magyarország számára nem nagy jelentősége miatt nem igazán tudunk sokat róla. Leginkább néhány kliséből áll az átlagember tudása az országról, úgymint gazdagság, drágaság, távolságtartás, síparadicsom, órák, sajt, csoki. Hát, ezzel nem megyünk túl sokra! 

Amikor kiköltöztünk Svájcba, beszereztem néhány helyi könyvet, ill. elkezdtem olvasni az újságokat (lista a könyvekről itt, hírportálokról itt). Hétvégenként kirándultunk, a térképen néztük, hogy merre nem jártunk még és igyekeztünk lehetőség szerint mindenfelé eljutni. Az első 1-2 év alatt több helyen jártunk, mint a svájciak többsége egész életében. Így egy kicsit képet kaptunk arról, hogy hogy néz ki az ország, hogy élnek az emberek, milyenek az országon belüli eltérések, legalábbis azok, amik szemmel láthatóak. Ha egy beszélgetőpartnerem utal egy kantonra, beszél egy városról vagy tóról, akkor látom magam előtt és jobban el tudom képzelni, bele tudom élni magam abba, amiről beszél, annak ellenére, hogy nem itt születtem. Ugyanez érvényes a városra is, ahol élek. Utánaolvastam a történelmének, bejártam keresztül-kasul, és tudom, mi merre van.

Vannak boltok, ahová rendszeresen járok, név szerint ismerjük egymást a tulajdonossal és a vásárlás minden esetben egy kis beszélgetéssel is együtt jár.


2. NYELVTUDÁS

Ez jóval nehezebb dió. Hivatalosan 4 nyelve van az országnak: német (64%), francia (19%), olasz (8%) és romans/rétoromán (1%-nál kevesebb). A német a legkritikusabb, a maga megszámlálhatatlan sok dialektusával. Felső fokú német nyelvvizsgám (és nyelvtudásom) ellenére az első 2 évben szinte semmit nem értettem a helyi dialektusból, közel 7 év elteltével sem mindent. Ennek ellenére azt mondom, hogy egyáltalán nem fölösleges a német nyelvtudás (német nyelvterületen, természetesen), mivel a helyiek többsége azonnal átvált "svájci irodalmi németre" (schweizer Hochdeutsch, Wikipedia), ha érzékeli, hogy a dialektussal hadilábon állsz. Természetesen nem mindenki - van, aki azért, mert nem biztos a nyelvtudása (nekik is idegen nyelv az irodalmi német) - ezek jellemzően az alacsonyabb végzettségű emberek, iparosok, szerelők, farmerek, és van, aki azért, mert úgy ítéli meg, hogy érted, amit beszél. 

Angol nyelvvel is egész jól el lehet boldogulni, különösen nemzetközti cégnél dolgozva, ahol a munkatársak többsége szintén nem svájci és az angol a közös nyelv. Mi egy 19 ezer fős kisvárosban élünk, ahol 29 ezer munkahely van, néhány multinacionális cégnek köszönhetően. Ebben a pici városban összesen 109 nemzet fiai, lányai élnek! Másrészről mivel az ország maga is 4-nyelvű, a különböző nyelvterületeken élők számára is gyakran az angol a kommunikáció nyelve. 

A valódi integráció része a helyi dialektus legalábbis megértése, de inkább beszéde, mivel a helyiek csak úgy tudnak igazán fesztelenül kommunikálni. Na ez az, ami nekem nem nagyon fog menni ...


3. INTEGRÁCIÓS PROGRAMOK

Talán pont nagyfokú nemzetközisége miatt fektet a város nagy hangsúlyt az itt élő külföldiek integrációjára. Sőt, minden újonnan ideköltöző számára van integrációs program, akkor is, ha csak egy szomszédos városból, vagy más kantonból költözött ide. Minden új városlakó üdvözlő csomagot kap prospektusokkal, információs anyagokkal, vásárlási utalványokkal. Felajánlják számukra egy személyes beszélgetés lehetőségét, ha nem igazodnak el a helyi ügyintézésben. Idegenvezetést szerveznek az újak számára, hogy megismerjék új otthonukat és a témákat, amik a helyieket éppen foglalkoztatják. Végezetül pedig vacsorára intiválják azokat, akik az elmúlt fél évben érkeztek, majd ezt követően közös pub túrára mennek. Ezalatt az integrációs program alatt sok bennfentes információra tettem szert, igazán hasznosnak találtam.

Városunk (és Svájc nagy része) a külföldieknek köszönhetően az ma, ami, ezért 1995 óta külön integrációs hivatal (Fachstelle Integration) működik itt. Egyik új kezdeményezésük a "Világkórus" (WeltCHOR), ahol a közös nyelv az ének. Nagy örömmel énekelek én is és lassan itt is alakulnak a kapcsolatok.


4. SVÁJCBAN ÉLŐ MAGYAROK

Aki külföldön él, annak nem kell mondanom, hogy magyarok mindenhol vannak. Nincs ez másképp Svájcban sem. A mi kis városunkban vannak magyar orvosok, gyógyszerész, optikus, kozmetikus, étterem, cukrász és még számos más, irodai munkát végző ember (természetesen nem ismerem az összes itt élő magyart). A könyvtárban havonta egyszer magyar nyelvű meseolvasás van gyerekek részére. Az itt élő magyarok ezer szállal kötődnek egymáshoz, különböző formációkban, baráti társaságokként, programokon gyakran találkozunk.

Különböző Facebook-os csoportok is vannak, amik a Svájcban élő magyarok részére jöttek létre, legyen szó anyukákat tömörítő csoportól, álláskeresőkről vagy adok-veszek ajánlatokról. Jól működnek, bár a magyarokra sajnos gyakran jellemző trollkodás ezek némelyikében is előfordul.


5. SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK

Nekem nagymértékben segítette a beilleszkedésemet az, hogy a lányunk kezdetben nemzetközi iskolába járt, ahová elsősorban az itt élő külföldiek gyerekei járnak. Ez azt jelenti, hogy a szülők hasonló cipőben jártak, mint én és az iskola előtt találkozva, várakozva volt kivel beszélgetnem, a közös problémákról, észrevételekről eszmét cserélnem és hasonló érdeklődésűekkel barátkoznom. Mi is és az iskola is szervezett számunkra (csak szülők, ill. a családok számára) szóló programokat.

A zürichi magyar iskolában is megismerkedtem 1-2 szülővel, akikkel amíg a gyerekek tanultak, jókat beszélgettünk. Kisgyerekekkel meg aztán végképp elkerülhetetlen, hogy más szülőkkel is kapcsolatba kerüljön az ember. Mi ebből már kimaradtunk.

6. EGYESÜLETEK, ÖNKÉNTES MUNKA

Svájc - saját bevallása szerint - az egyesületek országa (Vereinsland Schweiz). Becslések szerint 100.000 egyesület működik, minden 80 lakosra jut egy. Pontos szám nincs, mert az egyesületeket nem kötelező bejegyezni (itt egy lista, tevékenységi körök és kantonok szerint). Tulajdonképpen minden érdeklődési körre és tevékenység csoportos és rendszeres űzésére egyesületet hoznak létre. Harmaduk sportegyesület, sport-, hobbi- és szabadidősklub 24%, kulturális tevékenység 21%-ban folyik, karitatív tevékenység 11%-ban, a maradékban pedig politikai, vallási vagy ökológiai tevékenység zajlik, gyakran önkéntes munkával egybekötve.




Ebből a nagy számból és széles spektrumból kikövetkezhető, hogy a lakosság nagy része tagja legalább egy egyesületnek és szabadidejének egy részét itt tölti. Én is tagja vagyok 2 kórusnak és 2 szervezet számára (ProSpecieRara, Filme für die Erde) végzek időnként önkéntes munkát. Mindegyiket nagyon élvezem, és mindenhol nagyon nyitottak, elfogadóak az emberek. Látják, hogy része kívánok lenni az itteni életnek és nem idegenként mozgok az országban. Egyrészről kapcsolatba kerülök a helyiekkel, másrészről nyelvgyakorlásnak sem utolsó.

7. KERT VAGY AMIRE VÁGYSZ

Nekem az i-re a pontot egy kiskert tette fel. Svájcban a városokban, ill. mellett Schräbergartenek, mini kertparcellák nyújtanak kertészkedési lehetőséget a nem kertesházban lakók számára (szintén egyesületi formában). Egy ilyen kiskert bérleti jogához általában sok éves várakozás után lehet csak hozzájutni. Nekem ősszel felajánlottak egyet tőlünk kb. 40 méterre, tehát gyakorlatilag olyan, mintha saját kertünk lenne. Nagyon boldog és hálás vagyok érte, a család és barátok után ez volt az a dolog, ami a leginkább hiányzott nekem.

Összefoglalva: Élj úgy, mint egy helyi, használd ki az új ország adta lehetőségeket, de közben ne feledd honnan jöttél és ápold hagyományaidat, régi kapcsolataidat. Nekem bevált, jól és otthonosan érzem magam.

2017. március 20., hétfő

Teendők, ha elsodor egy lavina

Fotó innen

Így a tavasz kezdetén talán időszerűtlennek tűnik a téma, a múlt heti lavinakatasztrófa miatt azonban mégis most írok róla.  Múlt héten egy svájci csoport járt szerencsétlenül az ausztriai Tirolban. A 8 fős csoport eddig ott soha nem látott méretű, óriási, 700 méter hosszúságú lavinát indított el, melyben négyen életüket vesztették. A lavina méretét bizonyítja, hogy egyiküket 12 méter mélyről ásták ki, több tonna hó fogságából. 4-en megmenekültek.

A lavina sodrásából és fogságából nem könnyű, de nem is lehetetlen szabadulni. A fő szabály, hogy minden lehetséges módon és eszközzel meg kell próbálni ellenállni és a légzést biztosítani. A másik fő szabály az, hogy nem szabad feladni!

Egy szaklap a következő tippeket adja a túléléshez.

  • Menekülj! - Ha észreveszed, hogy lavina közeleg, amint lehet, próbálj kitérni az útjából.
  • Oldd ki a légzsákot! Az AvaLung lélegeztetőpipát vedd a szádba, ez ellát friss levegővel.
  • Keress kapaszkodót! - Próbálj bármilyen kiálló tárgyba, fába, bokorba, sziklába megkapaszkodni, hogy ne sodorjon tovább a lavina. Erre leginkább a lavina kezdetén, kisebb hómennyiségnél van esély. 
  • Maradj fönt! - Minden erőddel próbálj meg a hófelszín fölött maradni.
  • Biztosítsd a tiszta légutakat! - A szádat tisztítsd meg a hótól és az öklödet tedd a szád elé, harapj a kesztyűdbe vagy a kabátodba, esetleg nyomd a szádat a könyökhajlatodba, hogy megakadályozd azt, hogy a hó a szádba és a légutakba kerüljön.
  • Próbálj kiszabadulni! - Amint megállapodott a lavina, azonnal próbáld kiszabadítani magad. Vigyázat: ha első próbálkozásra nem sikerül, inkább tartalékold az energiádat, hogy ki tudj tartani, amíg megérkezik a segítség.
  • Higgy a megmentésben! - Mivel nem egyedül voltál (nem lenne szabad) és a társaidnak kötelessége, bár amúgy is megtennéd, hogy segítséget hívjanak, néhány percen belül elindulnak a keresésedre.


 

A lavinákkal kapcsolatban van néhány általánosan elterjedt TÉVHIT, ahogy a watson.ch cikkéből megtudhatjuk.
  • A fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező freeriderek átlagon felül veszélyeztetik magukat és másokat. - Nincs így, gyorsan tanulnak és a tanultakat ügyesen alkalmazzák, saját jól felfogott érdekükben. Sokszor a tapasztalbatt idősek is tanulhatnának tőlük.
  • Minél kevesebb a hó, annál kisebb a lavinaveszély. - A hóban szegény teleken, ill. az átmenet időszakában, amikor sok hóból kevés lesz, könnyebben tudnak a síelők lavinát kiváltani. Ez amiatt van, mert a ritka hóesés miatt nem olyan stabil a hóréteg összetétele, mint akkor, amikor rendszeresen havazik.
  • A 3-as veszélyességi fokozat még nem olyan vészes, hiszen az 5-ös skála közepén helyezkedik el. - Valójában a legtöbb lavina ennél a fokozatnál fordul elő. Mivel a skálán nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekszik a lavinaveszély (fokozatonként duplázódik), a közepesnél jóval magasabb ez a fokozat.
  • Ahol már nyomok vannak a hóban, az biztonságos hely. - Ez egyáltalán nem igaz. Sajnos egy-egy magányos nyom láttán sokan félreteszik a veszélyérzetüket és a figyelmeztető jelzést és követik a nyomot.
  • Az airbag csökkenti a lavina kiváltásának a kockázatát. - Hogy is csökkenthetné? Csupán a lavinán való felülkerekedés esélyét növeli, egy tanulmány szerint 11-ről 22%-ra.. A Sváci Lavinakutató Intézet ugyan javasolja a viselését, de nem kötelező.

2017. február 22., szerda

America First, Switzerland second ...

Donald J. Trump, az USA 45.  és rövid idő alatt talán legismertebb (hírhedtebb?) elnöke. Január 20-i beiktatási beszédének elhíresült mondata az America First (aminek bizony csúnya előélete van, ugyanis az 1930-as években a náci-barát amerikaiak jelmondata volt). 



Január 23-án a hollandok elkészítették válaszvideójukat, melyben Trump saját szavait (és hanghordozását) használják kicsiny országuk bemutatására ("The Netherlands welcomes Trump in his own words"), azóta pedig a világ számos országa csatlakozott ehhez a "mozgalomhoz", America First, országnév Second néven (#EverySecondCounts). A német Neo magazin versenyt hirdetett, a szatirikus filmek azonos tartalmi vázra épülnek és Trump beiktatási beszédét imitálják.

A holland film zseniális, de a svájci film is nagyon ütősre sikeredett, némi önironikus selfmarketinggel megspékelve. Ja, és az indiait se hagyjuk ki!



Kiegészítés: azóta elkészült a Sunrise nevű mobiltársaság kisfilmje is.


2017. február 4., szombat

Ez aztán az adomány!

Fotó innen

Legutóbbi írásomban néhány spórolási ötletet osztottam meg veletek. Mai írásom ismeretlen főszereplője valószínűleg egyáltalán nem szorul rá ezekre a tippekre. 

Tavaly novemberben a zürichi reptér SOS Gyermekfalvak pénzgyűjtő-gömbje mellett elhaladva egy utas nagyobb köteg pénzt fedezett fel a gyűjtőben. Értesítette a reptéri rendőrséget a szokatlan összegről. Sosem lehet tudni, nehogy valakit kísértésbe ejtsen a nagy összeg. Cikk itt.

25.000 frankról van szó, ami több mint 7 millió Ft-nak felel meg! 25 db 1.000 frankos bankjegy volt összetűzve és így a gyűjtőbe bedobva. Az SOS Gyermekfalvak illetékese igencsak megelpődött és felettébb örült - ekkora összeget készpénzben még sosem kaptak.

A világ 134 országában működő szervezet szegényebb tagországaiban ez hatalmas összeg. Ha belegondolunk, hogy a magyar SOS Gyermekfalvak Magyarország részére egy SMS-sel 250 Ft adományt küldhetünk, elképzelhetjük, mennyi SMS kell ahhoz, hogy 7 millió Ft összejöjjön.

Az SOS Gyermekfalvak azért jöttek létre, hogy otthont és szeretetet nyújtsanak a vér szerinti családjukat nélkülözni kényszerülő gyermekeknek.

Ha kedvet kaptál a magyarországi SOS Gyermekfalvak táogatásához, küldd a 60-as számot a 13600-as telefonszámra.


2017. január 31., kedd

Ha üres a zseb

Fotó innen


A decemberi nagy költekezések, ajándékvásárlások után következik a kicsit ínségesebb január. Erre a svájciaknak külön szava is van, a Januarloch, ami arra a lyukra, ürességre utal, ami a pénz helyett a zsebekben található. Ez a szó azonban nemcsak a pénzszűkére, hanem más szűkösségre is utalhat, legyen az gazdasági, politikai vagy kulturális tevékenység hiánya.

Vannak évek, amikor spórolási tanácsokkal látják az újságok olvasóikat, az ehavi nemzetközi nőtalálkozón pedig ezt a témát jártuk körül.

A kérdés úgy hangzott: mihez lehet Svájcban ingyen hozzájutni? Az első, automatikus válasz az, hogy semmihez, de egy kis elmélkedés után egész sok dolgot fel tudtunk sorolni. Ezeket szeretném megosztani veletek, kedves Svájcban élő, vagy Svájcba látogató olvasók.

  • 20 Minuten, Blick am Abend - a vasútállomásokon és tömegközlekedési eszközök megállójában kihelyezett 2 ingyenes napilap, az egyik reggel, a másik du. 4 óra körül kerül ki az állványokra (online változatuk is van)
  • Migros Magazin, Coop Zeitung - a két nagy szupermarket-lánc heti magazinja érdekes cikkekkel, akciós ajánlatokkal (online változatuk is van, de a papíros a teljes)
  • Via - az SBB (vasúttársaság) ingyenes havi magazinja, utazási tippekkel, sztorikkal
  • apróhirdetés a Coop és Migros áruházak hirdetőfalán - egyrészt a hirdetés is ingyenes, másrészt gyakran hirdetnek meg ingyen elvihető, használt bútorokat
  • sok városházán van ingyenes jogi tanácsadás (Rechtsankunf Gemeinde), egyszer 30 perc
  • Vernissage, Finissage - kiállítások megnyitója és bezárása alkalmával gyakran ingyenes fogadást rendeznek a látogatók számára
  • templomi koncertek gyakran ingyenesek, a végén gyűjtéssel (Kollekte)
  • Kunsthaus Zürich - szerdánként ingyenesen látogatható az ország egyik legjelentősebb gyűjteményét rejtő múzeuma (Picasso, Monet, van Gogh alkotások is láthatók), pontosabban annak állandó kiállítása
  • Raiffeisen bankkártyával ingyenes múzeumbelépő 490 múzeumba
  • fitness termekben az első alkalom általában ingyenes (Probelektion, schnuppern) 
  • Svájcban nincs szervezett, ingyenes lomtalanítás, a szemétszállítás pedig drága, ezért a megunt holmikat vagy a Brockenhaus-ba viszik el az emberek (de ott nem biztos, hogy beveszik), vagy kiteszik az utcára, gratis felirattal - ezt szabadon el lehet vinni (könyvek, magazinok, dísztárgyak, de bútorok is beszerezhetők így)

Néhány tipp a pénzügyileg szűkösebb január, esetleg több szűkös hónap/év átvészeléséhez:
  • érdemes a mélyhűtő tartalmát ilyenkor kiüríteni és elfogyasztani, és egyúttal ki is olvaszthatjuk az így kiürült mélyhűtőt, a hideg teraszra kitenni az esetleg még megmaradt ételt
  • a szűkös anyagi körülmények között élők számára a Caritas kutlurális/sport rendezvényeken/képzéseken való részvétel esetén kedvezményekre jogosító kártyát bocsát ki (KulturLegi) - az igénylés feltételei pontosan le vannak írva
  • a Caritas összeállított egy prospektust a szerény körülmények között élők számára (itt letölthető németül) 
  • még mindig a Caritas - a rászorulók (feltételek adottak) számára ingyenes energiatakarékossági tanácsadást végeznek (Energiespar-Check)
  • blablacar.ch - telekocsi szolgálat
  • az SBB, vagy időnként a Coop kedvezményes SBB-napijegyeket árul (többnyire az őszi és a tavaszi szünet ideje alatt, de pl.  most, 2017. január 6. és március 9. között is)
  • minden hónapban más-más kiállításra, rendezvényre lehet kedvezményes belépőjegyet váltani, amennyiben tömegközlekedési eszközzel utazik az ember (RailAway Kombi)
  • a Brockenhaus-ok (szinte minden településen található) minden elképzelhető és elképzelhetetlen használt holmit árulnak, gyakorlatilag fillérekért
  • használt bútort Brockenhaus-ból vagy a Ricardo.ch-ról, újat a gyári boltokban (Fabrikladen) érdemes nézni, esetleg a FB magyar csoportjain
  • biztosítás, előfizetés kötésénél hasonlítsuk össze a szolgáltatók árait (www.comparis.ch)
  • az egyesületekben végzett tevékenység (pl. sport, ének) kedvezőbb, mint egy fitness bérlet, de ez után lehet a Krankenkassénál részleges költségtérítést igényelni 
  • az alkalomszerűen végzett sportoknál célszerűbb a sporteszközt bérelni, mint megvenni
  • a mozijegyek Zürichben hétfőnként olcsóbbak
  • a gyógyszerek online rendelve olcsóbbak
  • kontaktlencsét is lehet online rendelni, szintén olcsóbban (www.mrlens.ch, www.linsenmax.ch, www.lensivison.ch)
  • a nyári (augusztus, bár egyre korábban kezdődik) és téli (január) kiárusításokon 50-70% kedvezménnyel vásárolhatunk
  • outletekben vásárlás (korábbi posztom a témában itt)
  • bérletet (busz, SBB) éveset érdemes venni, így kb. 2 hónap ingyen van
  • használt biciklit Velobörsén érdemes nézni
  • a szupermarketekben a saját márkás termékek olcsóbbak (a Migrosnál az M-Budget, a Coopnál a Prix Garantie), mobil előfizetés is
  • a szezonális termékek mindig olcsóbbak, mint a szezonon kívül más kontinensről szállítottak
  • gépeket, szerzámokat nem muszáj venni, ha nem kell gyakran használni, bérelni is lehet (www.sharely.ch)
  • könyvet, DVD-t, társasjátékot a könyvtárból lehet kölcsönözni, ott helyben magazinokat ingyenesen lehet olvasni
  • az adót havi részletben is lehet fizetni, így - ha éppen van kamat - kamatot is fizetnek utána és nem egyszeri nagy kiadásnak nézünk elébe
  • azt is javasolják, hogy szolgáltatásokért cserébe ajánljuk fel saját szolgáltatásunkat, pl. főzés, varrás (Caritas Zürich szórólapján)
  • további tippek a Caritas Zürich szórólapján



2017. január 26., csütörtök

2 millió külföldi él a 8 milliós Svájcban

Tartózkodási engedély - Fotó innen


Svájc népessége alig haladja meg a 8 milliót, a határai között élő külföldiek száma azonban több mint 2 millió. Európa talán legszínesebb országában élünk és ez nagyon izgalmas! Csak az olajkitermelő országokban és Luxemburgban magasabb a külföldiek aránya.

2016-ban egész pontosan 143.200 új külföldi érkezett Svájcba, a magas szám ellenére a tendencia már 3 éve csökkenő. Nemcsak kevesebben érkeznek (5%-kal), hanem többen is távoznak (5,6% az előző évhez képest).

Elsősorban munkavállalási céllal érkeznek ide a külföldiek (a bevándorlók 47%-a), a második leggyakoribb ok pedig a családegyesítés (a munkavállaló családtagjai, de svájci állampolgárok ide érkező családtagjai is, feltételezem, külföldön kötött vegyes házasságból).

A Svájcban élő külföldiek rangsora 2016-ban a következőképpen nézett ki:

  1. olaszok - 318'653 fő
  2. németek - 304'706 fő
  3. portugálok -  269'521 fő

Tavaly legtöbben Olaszországból (4.928 fő), Franciaországból (4.244 fő) és Németországból (3.158 fő) érkeztek 2016-ban. 

A külföldiek egy részéről már csak kinézetük árulkodik, tökéletesen beszélik a helyi dialektust, hiszen itt születtek (Secondo-k), vagy már a szüleik is itt születek (Terzo-k). Ideérkezők felmenői az alagútépítéseken, gyárakban dolgoztak, igencsak keresettek voltak, vagy menekültként érkeztek pl. a délszláv háború elől. Mivel azonban a Svájcban születés még nem jelent automatikusan svájci állampolgárságot, a külföldi szülők itt született gyerekeinek is kérvényezni kell azt.  Svájcban a "ius sanguinis" elve érvényesül, magyarul a leszármazás jogcíme. Az útlevélről és az állampolgárságról szóló bejegyzés itt olvasható. 

Annak ellenére, hogy az itt születettek közül sokan svájcinak érzik magukat, vagy legalábbis jobban ismerik Svájcot, annak kultúráját és politikai életét, mint származási országukét, mégsem kérvényezik az állampolgárságot (költségesnek és fölöslegesnek, részben megalázónak tartják a procedúrát és olyan is van, aki az EU-s útlevelet praktikusabbnak tartja Európában). Rájuk ugyanúgy állandóan megújítandó tartózkodási engedély vonatkozik, mint bármely most érkezőre. Ha pl. egy diák (vagy akárki, aki itt született, de külföldi állampolgár) 6 hónapnál tovább külföldre megy, a tartózkodási engedélye érvényét veszti.

Vigyázat, svájci állampolgárság kérvényezését tervezők! A kérvényezés pozitív elbírálásához szükséges, hogy az igénylő a megelőző 5-8 évben egyazon településen éljen (ez területenként változó)! Más városba, kantonba való költözéskor elölről indul az szükséges 5-8 év (de összesen legalább 12 éve kell Svájcban élni; a 10-20. év közötti évek duplán számítanak).

Fotó innen

A 3. generációs, maximum 25 éves, Svájcban született külföldiek, akik legalább 5 osztályt Svájcban jártak ki, egyszerűsített állampolgársági eljárásáról február 12-én lesz népszavazás. A pártok közül egyedül az SVP ellenzi. A közvéleménykutatások szerint a választók körében csupán hajszállal vannak többen azok, akik támogatják ezt a kezdeményezést. Természetesen a német és a francia nyelvű országrészben most is eltérő a választók véleménye. A francia ajkúak egyértelmű többségben támogatják az egyszerűsített állampolgársági eljárást, az olasz nyelvűek viszont kevésbé, mint a német nyelvű országrészben. Fontos, hogy nem automatikusan megadott svájci állampolgárságról, csupán egyszerűsített eljárásról van szó. Évente kb. 6000 főről lehet szó.




2004-ben is volt egy hasonló népszavazás, akkor a 2. generációs külföldiek könnyített állampolgársági eljárásáról, a 3. generációsok automatikus svájci állampolgárságának megadásáról szavaztak. Csak 43% szavazott mellette, ill. döntött amellett, hogy a kantonok saját hatáskörébe tartozzon az egyszerűsített eljárás bevezetése.

Bármerre járunk az országban, mindig találkozunk magyarokkal. A különböző svájci magyar fórumok is élénk forgalmat bonyolítanak. Ez alapján azt gondolná az ember, hogy jóval több magyar él itt, mint amennyi valójában. Mennyi is az? Tipp?

Közel 15.000 fő. Ebben a cikkben a grafikon külső karimájának bal oldalán, pontosan 9 óránál a piros csíkra kell vinni a kurzort, hogy a pontos számot és a teljes lakosságon belüli arányt lássuk.

Cikk itt és itt. Az egyszerűsített állampolgársági eljárásról itt és itt lehet olvasni.